Őszi előadások

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus 2009. október 27-én 18 órakor Gyerekek, óvodák, iskolák címmel tart előadást.

A következő kérdésekre keressük együtt a választ: mire van szüksége a gyerekemnek - hogy boldoguljon? Milyen óvodát, iskolát válasszak neki - ha tehetem? Miért? És ha nincs választék? Milyen különórákra küldjem, ha tehetem, és mikortól? Mikor és mivel teszek jót neki, vele (mikor "építem a jövőjét")? Ha hajszolom, vagy ha kímélem? Miből tudom meg, hogy jól választottam-e? Mi jellemzi a jó óvodát, iskolát? Otthon mit kell még hozzátennem ahhoz, amit az óvoda, vagy az iskola követel tőle?

Pohl Balázs, a solymári Waldorf-képzés tanára, korábbi Waldorf-osztálytanító tavasszal érdekes és emlékezetes találkozási lehetőséget biztosított nekünk végzős és végzett Waldorf- hallgatókkal. 2009. november 10-én újra eljön hozzánk, 18 órai kezdettel a meghívott Waldorf-szülők körében arról vezet beszélgetést, milyen dogmák, hitek és tévhitek élnek a Waldorffal kapcsolatban.

Szeretettel várunk mindenki! Mindkét alkalomnak a Forrai Magániskola ad otthont, XIII. Lomb utca 41.

Az előadások finanszírozására becsületkasszát fogunk elhelyezni, kérjük, járuljatok hozzá a költségekhez!

Másféle óvodát!

Milyen óvodáról álmodunk? Olyanról, ahol tudják, hogy a gyermek fejlődése a szabad játékban és a mesehallgatásban valósul meg leginkább. Ahol biztos, kiszámítható ritmusok adják meg a nap, a hét, az év rendjét, gerincét. Olyasfajta óvodáról, mely puha, meleg, elfogadó fészek az odajáró kisgyerek számára.

Ön is ilyesfajta óvodát képzelt el gyermeke számára? Ha igen, kérjük, válaszoljon néhány kérdésre itt.

Szívesen ellátogatnának Waldorf-játszóházunkba? Feltétel és jelentkezés itt.

Állásajánlat

"A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is." (Ancsel Éva)

• 2010/11 tanévben induló elsős osztályunk számára szaktanárokat, nyelvtanárokat keresünk!

Ha örömmel részt venne a pedagógiai program kimunkálásában, és egy lelkes szülői csapat igazi Waldorf-közösséggé formálásában, az agnes.gyorfi72@gmail.com címen várjuk önéletrajzát és egy emailt, miért érdekli ez az álláslehetőség. Waldorf-képzettség (akár folyamatban lévő!) feltétel, a tanítói/tanári gyakorlat (akár hagyományos iskolában szerzett is!) előnyt jelent.

Hol tartunk?

2009 októbere

• lelkesen készülünk az őszi előadásokra: október 27-én Vekerdy Tamást, november 10-én Pohl Balázst várjuk

• keddenként délelőtt zajlik az Aprók Háza Demeter Éva vezetésével, varázslatos hangulatban. Az összejövetelek fő célja, hogy csapattá verbuválódjanak a majdani ovis családok, illetve, hogy mamák-gyerekek egyaránt belekóstolhassanak a Waldorf-hangulatba, lássanak egy keveset a gyakorlatban is fő vonásairól.
  

Idézetek

"Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében." (Rudolf Steiner)

"A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nem csak törvényeket talál ki, hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is." (Ancsel Éva)

Minden életkornak megvan a maga egyedülálló és teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket feláldozni a következő érdekében! (Nagy László nyomán)

"Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény."
(Ady Endre)

"Mi magunk legyünk az a változás, melyet látni szeretnénk a világban." (Mahátma Gandhi)

"A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja." (Juhász Gyula)

"Valaki egyszer észrevett egy pillangót, amint éppen bábjából próbált kimászni. Az illető a folyamatot túl lassúnak találta, ezért gyengéden lehelni kezdte a lepkét - amely fuvallat fel is gyorsította a dolgot. De ami kibújt a bábból, az nem lepke lett, hanem egy szétroncsolt szárnyú lény." (A. de Mello)

"A néptanító soha nem tévesztheti szem elől, hogy nem a tanuló tudásának növelése, hanem érzületének nemesítése képezi feladatát. Az agyat megtölteni lehetetlen. Amit beletöltöttünk, sokszor elpárolog. A nemesebb érzések fölkeltése háládatosabb munka, mert mit igazán szívükbe oltunk, gyökeret is ver abban." (Wekerle Sándor)

"Alattad az ég, /fölötted a föld, / benned a létra!" (Weöres Sándor)

"Amikor születtem, nem jeleztek nagyot / messiás-mutató különös csillagok, / csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok. (...) Az egyik bánatom: mért nem tudja látni / egymást a sok ember, a sok-sok királyfi, / úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?" (Mécs László)

"Egy kis kovász az egész tésztát megkeleszti." (Gal. 5.9)

"A dolgok általában úgy végződnek, ahogy kezdődnek." (Rudolf Steiner)

"...Nem sokaság, hanem/Lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat." (Berzsenyi Dániel)

"Nincs reménytelenebb gát, lakat, retesz, mint amelyik a közpiszoktól akar megvédeni egy gyerekszobát..." (Németh László)

Hogyan születik egy óvoda, iskola?

A Waldorf-intézmények autonóm, állampolgári alapítású iskolák.

Létrejöttük folyamatát így írja le a waldorfizmus magyarországi apostola, Vekerdy Tamás:

Elsőként a szülők intézményalapítási igényének kell megnyilvánulnia. Többnyire az óvodák, iskolák létrejöttét megelőzi kisebb-nagyobb szülői csoportok szerveződése, amelyek ilyen intézményt akarnak létrehozni és fenntartani gyerekeik számára. Ezek a csoportok aztán tanulmányozzák a Waldorf-pedagógiát, míg létrejön az a "kemény mag", amely nekilát az intézmény megszervezésének - telket, épületet szerez, szakembereket toboroz. A közösséghez tartozhatnak a külső támogatók, ill. azok a szakemberek is, akik majd itt szeretnének dolgozni. Ideális eset, ha tapasztalt ún. tanácsadó tanár jelenléte is segíti a szervező munkát.

Az oktatás menete, tantárgyak

Tananyag

Az iskola tananyaga szigorúan életkorra szabott, azaz a gyermek fejlődésének általános törvényszerűségeihez igazított. Nem véletlen tehát, hogy az egyes részletek miért éppen abban az életkori szakaszban, és milyen nevelési céllal kerülnek sorra. A tananyag elsődleges szerepe a gyermekben csírázó lelki erők ápolása és fejlesztése, s csak másodsorban az ismeretszerzés. A Waldorf-pedagógia a mennyiséggel szemben a minőségre helyezi a hangsúlyt, vallja, hogy a 7-14. életévek közötti életkorban az ismeretszerzés alapvető forrása a belső átélésen alapuló valódi tapasztalatszerzés. A tanítók feladata az első osztálytól kezdve az, hogy megőrizzék a kisgyermek magával hozott, természetes kíváncsiságát a világ dolgai iránt. Ezért minden tanórát úgy próbálnak összeállítani, hogy az sok belső élménnyel gazdagítsa a gyermeket, a tananyag az érzéseken keresztül jusson el a gyermek intellektusáig, amely megalapozza azt a felnőtt személyiséget, aki nem csak jól gondolkodik, hanem kifinomult érzésvilággal is rendelkezik. Ez a fajta ismeretátadási szemlélet ahhoz is jelentős mértékben hozzájárul, hogy belső motivációt ébresszen és tartson fenn a gyermek lelkében az iránt, hogy meg akarja ismerni önmagát (az embert) és a világot, vagyis szívesen járjon iskolába, és szívesen tanuljon. A valódi tapasztalatszerzés azt jelenti, hogy a gyermekek az ismereteket valóban életszagúan, cselekvő lényüket is áthatva sajátítják el. A harmadik osztályban pl. házat építenek, és ennek során tanulják meg a hosszmértékeket és azok használatát, az építőanyagok alkalmazását. A földművelés órák során learatják a saját maguk által elvetett gabonát, kicsépelik és megőrlik a gabonaszemeket, és a lisztből készült kenyeret közösen elfogyasztják, mialatt rengeteg tapasztalatra tesznek szert a természet- és társadalomismeret területén. Az ötödik osztályban megrendezik az ókori görög olimpiát, a hatodik osztályban megszervezik az ókori római társadalmat.


Főoktatás

A tanítási nap minden reggel fohásszal indul. Ezután kezdődik a főoktatás, mely három részre tagozódik:

1. ritmikus rész, ahol az adott tananyaghoz kapcsolódóan verseket (kicsiknél még mozgással kísérve), énekeket, játékokat tanulnak, a nagyobbak esetleg színdarabokat gyakorolnak. Ennek a résznek az elsődleges célja az, hogy az iskolába érkezést követően összpontosítsa a gyermekek figyelmét, tanulásra alkalmas állapotba hozza a gyermekeket. A ritmikus rész időtartama a kisiskoláskorban 30-40 perc is lehet, amely az életkor növekedésével egyre rövidül.




2. tanulási szakasz, melyben a gyerekek először emlékezetből átismétlik és összegezik az előző napon tanultakat, majd rögzítik füzeteikbe ezt az ismeretanyagot. Ezt követi az új tananyag bevezetése. Az előző napi tananyag megbeszélése aktív párbeszéden alapul, a füzetmunkához viszont csendre és nagyfokú koncentrációra van szükség. Ezt ismételten feloldja az új tananyag bevezetése, amely újból párbeszédet kezdeményez. Ekkor azonban szintén adódnak olyan feladatok, amelyek csendet és nagyfokú odafigyelést követelnek (pl. egy jelenség pontos megfigyelése). Az óravezetésnek ez a dinamizmusa biztosítja azt, hogy a tanulási folyamat érdekes és változatos legyen a gyermek számára, valamint azt is, hogy figyelmét, amikor szükséges, valóban összpontosítani tudja.




3. az életkorra szabott mese vagy történet. Ez lelki táplálékot jelent a gyerekeknek, s a főoktatás lezárásaként egyúttal nyugalmat és harmóniát teremt bennük a tanulási folyamat izgalmait követően.

A főoktatást a közösen elköltött tízórai és egy hosszabb szünet követi – lehetőség szerint a szabadban. Ezután következnek a 45 perces szakórák.

Speciális tantárgyak

A gyerekeket jó megóvni az aktív alkotás ellen ható, csak befogadást lehetővé tevő, a belső képzelőerőt eltompító és tétlenségre tanító hatások elől, mint pl. a televíziózás. Ellenben művészeti és kézműves tárgyak széles skálája segíti az alkotó fantázia kibontakozását. Első osztálytól fogva nagyon sokat énekelnek (kezdetben főleg pentaton dalokat - a kvinttartomámy felel meg leginkább ennek a kornak (és erre épül a magyar népdalkincs is!)) és rendszeresen zenélnek, furulyáznak a gyerekek - először hatlyukú parasztfurulyán, amely a kicsi kezek anatómiájára szabott.

"Minden ember külön Világmindenség. Egyszeri, megismételhetetlen, pótolhatatlan érték.Ez azonban csak úgy tudatosulhat, úgy fogalmazdóhat meg és válhat közérthetővé, ha megtanuljuk e Világ kifejezéséhez, közléséhez szükséges eszközök használatát, a nyelvet. Az anyanyelveket: a beszélt, a zenei, a táncos, a színek és formák anyanyelvét - ami minden népnél más és más. Ezeket a nyelveket meg kell tanulnunk, hogy velük szépet és alkotva uralkodni tudjunk gondolatainkon, érzelmeinken, indulatainkon. Aki nem tud szépet és jót alkotni, az erőszakban, másokon való hatalmaskodásban keres kielégülést, vagy droghoz, alkoholhoz menekül. Erről szólnak a napi hírek." (Andrásfalvy Bertalan, néprajzkutató)

Az euritmia (görög szó: jó, szép, harmonikus ritmus) egy mozgás- és előadóművészeti ág, amely - csakúgy, mint a Waldorf-pedagógia - az antropozófiához kötődik igen erősen. Önállóan is létezik, gyógyítási területen is használják (gyógyeuritmia). Harmonikus, lélekkel átélt, összerendezett mozgásra tanítja a gyerekeket. Az emberi beszéd (esetleg a zene) mozdulatokkal történő kifejezésének művészi eszköze. Sok, a tanuláshoz nélkülözhetetlen háttérkészséget fejleszt. Szorosabbá, harmonikusabbá teszi a test a lélek és a gondolkodás kapcsolatát.

A vizes festés során a gyerekek használják a színek lélekkel szorosan összefüggő kifejezőerejét, keveredésük törvényeit, majd a foltokból fokozatosan egyre formáltabb alakok válnak, jelezvén a gyermek belső formaerejének kibontakozását.

Kézimunkaórán a gyermekek maguk készítik használati tárgyaikat - először pl. egy egyszerű furulyatokot - később kötnek, horgolnak, nemezelnek, bábokat készítenek. Sok-sok mindent alkotnak, hogy később se legyenek zavarban, ha meg kell oldaniuk egy feladatot, amihez kézügyesség kell. A 6. osztálytól kézműveskednek: fával, fémmel, bőrrel, agyaggal dolgoznak.


A testi nevelés egyrészt a főoktatás ritmikus részébe integráltan, másrészt bizonyos szakórák (pl. kertművelés) részeként, harmadrészt pedig a testnevelés órákon történik. A testnevelés órák törzsanyagát az ún. Bothmer-gimnasztika képezi, amely életkorra szabott játékokkal, valamint különböző jellegű (pl. ritmikus, egyensúlyi, kitartást vagy bátorságot igénylő) gyakorlatokkal fejleszti a gyermeket. A játékok, különösen a kisiskolás korban, igazi közösségformáló, szocializáló játékok, ahol nem a másik legyőzése a cél. A hetedik-nyolcadik osztálytól megjelenik a verseny, és ebben a korban válnak igazán éretté a gyermekek a különböző sportágak (pl. kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) minőségi űzésére is. gyakorlatok komplex módon hatnak a gyermekre, és a testi harmónia fejlesztésén túl elősegítik a lelki harmónia kialakulását is. (A fentiekből az is következik, hogy a Waldorf-pedagógia nem támogatja a versenysport túl korai elkezdését, illetve egyáltalán a különböző küzdő- és csapatsportok túl korai űzését.)



Művészeti tantárgyak

A Waldorf-pedagógia alapelvei között nagyon erőteljesen megjelenik a művészi jelleg, de amikor a gyerekek rajzolnak, festenek, agyagoznak, faragnak vagy zenélnek, nem elsősorban az eredmény a fontos, hanem az a folyamat, melyen keresztül a gyermekek sokféle képessége bontakozhat ki.

Kodály álma a gyerekek zeneközelbe engedéséről ("Legyen a zene mindenkié!") és a szó valódi értelmében vett zenei képzésről igazán a Waldorf-iskolák osztályaiban valósulnak meg. A Waldorfban tudják, hogy nincs botfülű gyerek, a zenei hallás fejleszthető!

Idegen nyelvek

Már az első osztálytól két idegen nyelvvel ismerkednek a gyerekek, kezdetben csak játékos formában, verseken, dalokon keresztül. Tehát szavakat és fordulatokat tanulnak, jellemző módon előbb tudnak jól egy éneket az idegen nyelven, mint ahogy annak tartalmát megértenék. Természetesen az első években nincs nyelvtan, nincs írásbeliség, nincsen semmiféle strukturált nyelvtanítás, a lényeg az adott nyelvben történő megmártózás - ugyanúgy, mint amikor az anyanyelvünket tanuljuk! Ez akkor működik hatékonyan, ha magyar szó az órán el sem hangzik. Ideális esetben anyanyelvi tanárok tanítanak, amelynek egyik előnye, hogy a gyermekek tökéletes kiejtést sajátíthatnak el. A korai nyelvtanulásnak ez az egyik legnagyobb hozadéka, ugyanis 6-8 éves korban a gégefő még annyira képlékeny, hogy bármelyik nyelv szavait anyanyelvi szinten képes megformálni. Az idegen nyelv tanításának kiemelten fontos pedagógiai feladata más népek, nemzetek lelkiségének megismerése, átélése, és ezen keresztül a tolerancia képességének ápolása és fejlesztése a gyermekekben.

Vallás

Az iskolában közvetlen világnézeti nevelés nincsen, a Waldorf NEM világnézeti iskola! A nevelés során a gyerekek természetesen találkoznak különböző világnézeti impulzusokkal, de ezeket az osztálytanító tényszerűen tárja eléjük, minden esetben meghagyva annak a lehetőségét, hogy a gyermek felnőttként maga választhassa meg szabadon saját világképét. Ezért pl. a Waldorf-pedagógia szellemi hátterét jelentő antropozófia sem jelenik meg a tananyagban. A szülők közvetlen vallási nevelési igényét az iskola kétféle módon próbálja kielégíteni: Az egyik lehetőség az iskola által felkínálható “Szabad vallásoktatás”, amely ebben az irányban képzett Waldorf-tanár jelenlétét feltételezi. Ez a tárgy a keresztény kultúra értékeit közvetíti, mindenfajta felekezeti színezet nélkül. Célja, hogy a gyermekek számára kapaszkodót nyújtson a felnőttkori, vallási kérdésekben történő állásfoglalásra. A másik lehetőség az, hogy ki-ki saját felekezeti meggyőződése szerint vesz részt hitoktatásban. A vallásoktatás egyik formája sem kötelező, az iskola által biztosított lehetőségek közül a szülők szabadon választhatnak.